A koldusok himnusza

Mi vagyunk a kor mocskos népe

a szegények a koldusok

a szenvedők megszámlálhatatlan serege

akiknek ez az élet örömöt nem ad

Látjuk a zord télben

éhségtől szenvedő ivadékainkat

Csak a gazdagokra süt a nap

amíg ők örvendeznek mi éhezünk

 

Egyenlők vagyunk mind természettől fogva

azonosak jogaink a földön

Ezért kíméletlen háborút indítunk

a rablók és elnyomók ellen

Ne legyen béke a halandók között

amíg egyetlen ember is uralkodhat a másik fölött

igazi ellenségeink azok

aki kizsákmányolnak bennünket

 

Szomorú színjáték látni asszonyainkat

akik nem nekünk tartogatják szerelmük első gyümölcsét

még serdületlenül megoldják szoknyájukat

és a tulajdonosok karjába adják magukat

A mi leányaink a prostituáltak

tüdőbajban pusztulnak el a kórházakban

a szerencsétlenek akik egy vacsoráért

vagy egy kötényért adják el magukat

 

Egyenlők vagyunk mind…

 

A haza nevében minket

más népek ellen hajtanak harcba

de akár győzünk akár legyőzetünk

a sorsunk nem változik

Akár német vagy akár olasz

a tulajdonos a véredet szívja

a szabadság csak gúnyolódás

amíg igát kell hordoznunk

 

Egyenlők vagyunk mind…

 

Az üzemekben a mezőkön

a bányákban verejtékezünk

de végtelen szenvedésünk

gyümölcseit nem mi élvezzük

Aztán megöregszünk és

szeretetotthonokba zárnak

és rabsapkánk jelképezi

a gazdagok jószívűségét

 

Egyenlők vagyunk mind…