Tenger munkásai halljátok. a himnuszt amit a tenger dalol velünkamióta csak kóbor életünk szembeszáll a forgószéllel és nélkülözésselvalahányszor a hajóinkra adott aranyos csókokkal meghal az utolsó napsugárvagy mikor a fekete hullámszörnyek közzé hull és odavész közülünk valakiÓ tenger énekeld hát a tetteket a hősöketa vihart és nyugalmat örömöt és szenvedéstó tenger énekeld velünka harag és a szeretet himnuszátDalt a szörnyű haragú hajnalokról a tengerészek álmairól és sírásárgyűjts össze és szórj szét minden hangot mit a felhők hordanak tengertől tengeridés fájd vitorláinkba hogy napba oldja hitünketés hívd a tenger összes emberét minden ház kapujából közénkÓ tenger énekeld hát…Mi testvériségből verünk hidakat a nemzetek közötti szakadékok föléa keresztrúdon feszülő testünk az ember új jogait hirdetiaz egész világon szétszórjuk a magot mit ezer és ezer izomból sajtolt ki szörnyű présével a társadaloms ez a mag egy napon mindenki számára kihajtÓ tenger énekeld hát…
Accueil > Chansons > A tenger munkásainak himnusza
Testo di Pietro Gori (1895). Musica di anonimo.
Barikád kollektíva. — Olasz Anarchista Dalok = Canzoniere internazionale, Gli anarchici : 1864-1969. — Budapest [Magyarország] : Barikád-füzetek, 1999 (p. 3-4) :
« /A zeneszerző ismeretlej, a szöveget Pietro Gori irta./ »